Az elmúlt időszakban többször szembesültem azzal a kijelentéssel, hogy a családom nem tud rólam semmit (ez főleg a nagyszülőknél jelentkezik). Osztottam szoroztam és be kell lássam, hogy talán ebben van valami, hiszen nem vagyok az a nagy mesélő típus, de soha nem is voltam az. Igazából kifejezetten nem szeretek mesélni, sokkal jobban szeretek hallgatni másokat.

Azonban van egy dolog, amit a mesélésnél is jobban utálok, amikor valamit kétszer, háromszor vagy még többször kell elmesélnem (mindenkinek külön-külön).

Éppen ezért kitaláltam, hogy blogot fogok vezetni a szülők, nagy szülők, családom (és egyéb állatfajták) részére. Azt gondolom, hogy ez jó kompromisszum, hiszen adok információt magamról és amikor találkozunk, akkor nem egy általanos, na mesélj valamit kérdésre kell válaszolnom, hanem adott esetben a blogon már leírt eseményre vonatkozó konkrét kérdést kapok, amire én is sokkal szívesebben válaszolok (főleg azért, mert tudok)

A blog nagy előnye, hogy 1-2 napi 10-15 perces munkával, mindenkinek elmesélhetek mindent, azárt lássuk be ez tök jó.

Így az első bejegyzésben gondoltam, hogy írok pár általános dolgot, hogy rögtön közöljek izgalmas és feledhetetlen információkat magamról:

Az elmúlt félévemben a diétára és az edzésre fordítottam a legtöbb szabadidőmet. Január 1.  napján 105 kilóval mérlegeltem, szóval komoly túlsúlyom volt. Jelenleg 79 kilóvagyok (már nem túlsúlyos), tehát eredményes volt a diéta és az edzés. Ennek nagyon örülök, sokkal jobban érzem magam sunshine happYness (aki nem érti miért Y, az nézze meg a pursuit of happyness aka. a boldogság nyomában c. filmet, ami egyébként egy remek alkotás). De tényleg tök büszke vagyok magamra :)

Kicsit a munkáról:

a legtöbbször azt a kérdést kapom nagyszülői fronton, hogy tulajdonképpen mit is csinálok én nap, mint nap. Hát tervezek, programokat. Kitalálom, hogy mi, hogy működjön, hogy nézzen ki, mit csináljon és azt mikor csinálja. Ha ezt kitaláltam, akkor ezt leírom a hozzá nem értőknek is érthető formában egyszer és a hozzá értőknek (programozó) is egyszer. Ezt hívjuk specifikácónak. Ez olyan, mint egy recept a kajához, csak ez recept a programhoz.

Amikor nem ilyeneket írok, akkor a következő megredenlésekről beszélgetek a leendő ügyfelekkel, akik szóban elmondják mit szeretnének, én ezt meghallgatom, majd specifikációt írok belőle.

Röviden összefoglalva vagy emberekkel beszélgetek, vagy a gép előtt ülök és ütögetem a billentyűzetet, amikor dolgozom.

Végszó

Első bejegyzésnek nem gondoltam sokkal többet. Leírtam, hogy mire szolgál a blog, ha valakinek kérdése van kommentben felteheti és válaszolok, vagy külön posztot (bejegyzést) is csinálok róla adott esetben.

1-2 naponta tervezem a blog frissítését érdemes visszanézni, hiszen akkor már nem csak általános információkat írok majd, hanem naponta megtörténő csodákat!

Az igazi Trébics voltam!